Sütödénknél az utóbbi időben egy forradalmian új, ám valójában mégis minden eddiginél klasszikusabb, hagyományosabb módszerre álltunk át a szakajtók használata terén. Erről fogunk mesélni jövő héten. Ebben a cikkünkben azt a kérdést járjuk körbe, hogy mi is az a szakajtó és miért nélkülözhetetlen az igazán jó kovászos kenyér sütéséhez.
Dióhéjban a szakajtóról
A szakajtó az a kis kosár, amely nélkül lehetetlen volna formát adni a kenyérnek. Miután megdagasztjuk a tésztát és hagyjuk azt kelni megfelelő ideig (hagyományosan a teknőben), – beszédes a magyar nyelv: „kiszakajtjuk” azokat a tésztaporciókat, amelyek aztán kenyereinket adják majd a sütést követően.
A leendő kenyereinkhez való kiszakajtott tésztákat átgyúrjuk a gyúródeszkán, s az így előkészített adagokat elhelyezzük egyenként az előre finoman kilisztezett szakajtókba, melyeket előzőleg finom ruhával béleltünk ki. Kenyereink aztán ezekben a jellegzetes formájú kis kosarakban kelnek tovább, s veszik fel immáron azt a klasszikus alakot is, melyről a hagyományos kenyeret jól ismerjük. A szakajtó tehát kihagyhatatlan eszköze a kelesztésnek, s kenyerünk formáját is ezzel tudjuk megadni.
Miből készülhet a szakajtó?
Többféle anyagból is készítenek szakajtót, de hazánkban alapvetően mindig is fonták, legtöbbször gyékényből, vagy szalmából. Külön fonási technikánk alakult ki rá az évszázadok során, ezt szakajtókötésnek nevezzük. Emellett azonban léteznek fából faragott, vagy időnként a fonáshoz hasonló technikával fa szeletkékből készülő variációk is. A lényeg mindig ugyanaz: az anyag természetes legyen, segítse minél hatékonyabban a víz felszívódását, s legyen rugalmas, tartós.
Következő cikkünkben bemutatjuk, hogy a Heim Sütödében milyen technikát használunk a kelesztésnél, s elmeséljük Nektek, hogy mi az az újdonság, amivel nemrégiben fejlesztettük a fázist. Ebből az is kiderül, hogy miért tapasztaljátok az utóbbi időben, hogy a Heim Vadkovászos kenyerek alakja kezd egyre izgalmasabb lenni…
Fotó forrása: www.pinterest.com