Júniusban a hónap termékei között van megújult, saját főzésű málnalekvárral töltött Ischlerünk is. Ezért aztán egy kicsit a nyomába eredtünk e cukrászsütemény-klasszikus történetének.
Ismét I. Ferenc József körül kell keresgélnünk a választ, egész pontosan az Osztrák-Magyar Monarchia Bad Ischl nevű fürdőhelyén, ahol a császár is sokat időzött családjával, s amely népszerű főúri üdülőhely volt az úgynevezett „boldog békeidőkben”, azaz 1867 és 1914 között. Itt alkotta meg Richard Kurth az Ischlert, azonban csak közel 100 évvel azután, hogy I. Ferenc József trónra lépett volna. Így sajnos azt kell mondjuk, hogy a császár sosem kóstolta Kurth találmányát, még annak ellenére sem, hogy valószínűleg mindannyian azt gondoljuk, hogy afféle „monarchiás” sütemény az Ischler. Igaz ugyan, hogy a Zauner Cukrászdát 1832-ben alapították Bad Ischlben, tehát már tizehét éve működött, mire az ifjú Ferenc Józsefet megkoronázták, s az is, hogy ebben a műhelyben született az Ischler, ám az évszámok a legenda ellenében beszélnek, hiszen az Ischlert csupán 1950-ben készítette el először Richard Kurth, bár tagadhatatlan, hogy egyfajta „revival” terméket alkotott a mester a régi császári időknek emléket állítva.
Napjainkra sokféle változata létezik az eredetileg rumos öntettel készült süteménynek, s a Zauner Cukrászdában ma is két változatban kérhetünk Ischlert: rumosat, vagy csokoládésat. Először rumos csokoládé volt a töltelék, ám tény, hogy ez a változat rendkívül édes és nehéz a rengeteg csokoládénak köszönhetően.
A legtöbb, Európa-szerte kapható változat azt a mintázatot követi, amelynek értelmében az édes külsőt egy savanykásabb töltelék egészíti ki, így használnak ribizliből, málnából meggyből főzött lekvárokat (a Heim Ischlernél mi is a málnára szavaztunk), de gyakran sárgabaracklekvárt is.
