Május hónap terméke a Heim Sütödénél a császárzsemle, avagy német nyelvterületen (hiszen egy osztrák eredetű péktermékról van szó), a Kaysersemmel. De miért „kaiser”?
A császárról nevezték volna el? Ez volt a kedvence? Tisztelgés volna az elnevezés? Esetleg valami egészen másról van szó?
Valóban szerette Ferenc József a korabeli források szerint a császárzsemlét, bár ebben semmi különös nincsen, hiszen ez a kijelentés nagyjából annyira érdekes, mintha azt mondanánk, hogy Kossuth Lajos szerette a kenyeret. Az 1800-as évek közepére már legalább száz éve szerves része volt az osztrák pékkultúrának a császárzsemle, ha szigorúan követjük a forrásokat, bár nagyon adja magát, hogy az öt bevágás a zsemle tetején a császár koronáját szimbolizálja, tehát de, akkor is Ferenc József. Pedig nem. Erre Martin van Meytens 1760-as festménye a legerősebb bizonyíték, hiszen az asztalon valóban ott pihen több jópofa császárzsemle is, ez a kép azonban majd 100 évvel korában készült, minthogy Ferenc József önállóan el tudta volna dönteni hogy mit szeret, vagy mit nem.
Ennél messzebbre azonban már nehezen látni. Egy bécsi pékmester 1750-ben készített egy sajátnak mondott zsemlefélét, az ő vezetékneve pedig Kayser volt, tehát a dobostorta mintájára egyszerűen megragadhatott a zsemlén alkotójának neve. Ám egyes teóriák szerint már a középkorban is volt ilyen zsemle, de az sem kizárt, hogy Olaszországból származik és valójában egy nem tisztázott korabeli „license” eredménye az Ausztriában őshonosnak gondolt császárzsemle.
Akárhogyan is, mi ebben a hónapban kettőt fizet, hármat vihet akciónk keretein belül szeretnénk méginkább népszerűvé tenni ezt a hazai vásárlók szemében a hagyományos vizes zsemle mellett még mindig periférián lévő, egészen kiváló szendvics alapot, amelynek nagyszerűsége egyszerűségében és formájában rejlik.